×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. április 19.

2021.04.19 - 11:32
Utalják a harmadik és negyedik negyed­évre járó gáz­olajár-támogatást. Megszavazta a kormány az ANT és ANTZ támogatások felső határát. Hektá­ron­ként 3 ezer 400 euróval segítenék a csombor- és bazsa­likom-termesz­tőket. Zöld utat kapott a fokhagymatermesztőknek szánt de minimis támogatás. Május 10-én kezdődik a mező­gazdasági összeírás. Még több aktualitás a heti hírlevelünkben.

 

Támogatások

 

  • Már utalják a gazdáknak a harmadik és negyedik negyed­évre járó gáz­olajár-támogatást – tájékoztat közlemé­nyében a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség. A kormány múlt heti ülésén hagyta jóvá azt a határo­zatot, amelynek alkal­mazá­sával a mező­gazdasági terme­lőknek folyósít­hatják az elmaradt összegeket. Az APIA által közölt adatok szerint összesen 303 088 906 lejt kapnak a kedvez­ménye­zettek. A harmadik negyed­évben elvégzett gépesített mező­gazda­sági munkákért 197 992 715 lejt utalnak összesen 17 249 gazdának. A növény­termesztők 178 882 156 lejt, az állat­tenyésztők 13 943 580 lejt kapnak a felhasznált gázolaj árának támo­gatása­ként. A talaj­javítási munkálatok során elhasznált gázolaj árából összesen 5 166 979 lejt térítenek meg. A ne­gyedik negyed­évben elvégzett gépesített mező­gazdasági munkákért 105 096 191 lejt utalnak összesen 13 644 gazdának. Ebből 91 584 455 lejt a növény­termesztők, 12 912 327 lejt az állat­tenyésztők kapnak, 599 409 lejt pedig a talaj­javító munká­latok során elhasznált üzemanyag ellen­értéke­ként fizet az APIA-n keresztül az állam. Részletek

  • Folytatódik az egységes terüle­talapú támogatások igénylése, az érintettek május 17-ig nyújthatják be a doku­mentu­mokat, ezt követően napi egy százalékos büntetést számolnak fel. A gaz­dáknak összesen 2 510 000 000 eurót adnak támo­gatás­ként, az általuk megművelt föld­terület nagy­ságától függően. Az állat­tartó gazdák 170 490 000 euróra pályáz­hatnak. Április 15-ig 484 871 igénylést nyújtottak be, összesen 3 022 160 hektárra. Idén is online kell benyúj­tani az egységes kifizetési kérel­meket, az IPA-Online rendszeren keresztül. A gazdá­kat arra kérik, csak rendkívüli esetben menjenek az APIA szék­helyeire. Az in­téz­kedés célja a korona­vírus terje­désének meg­előzése. A polgár­mesteri hiva­talokat arra biztatják, hogy támogassák a kérel­mezőket a dokumen­tációval kapcsolatos gondok orvos­lásában. A kérel­meket május közepéig lehet benyúj­tani, ezt követően ellenőrzik az adatokat a megszokott módon, illetve műholdak segít­ségével. Részletek

  • Jóváhagyta legutóbbi ülésén a kormány azt a rendeletet, amely módosítja és kiegészíti a fok­hagyma­termesz­tőknek járó de minimis, azaz csekély összegű támogatás folyósítását előíró rendeletet. A prog­ramhoz csatlakozók legke­vesebb 3000 négyzet­méteren kell fok­hagymát ter­messzenek és 10 négyzet­méteres területről legke­vesebb 3 kg fok­hagymát kell betaka­rítsanak. Az igény­léseket május 15-éig lehet benyújtani. A terményt július 1-je és november 20-a között kell értéke­síteni, az ezt bizonyító okiratokat pedig november 27-éig kell benyújtani a megyei mező­gazdasági igazgató­ságokhoz. A kormány egy hónappal ezelőtt több mint 7,5 millió lejt, azaz 1,58 millió eurót külö­nített el a költség­vetésből a fok­hagyma­termesztők támoga­tására. Részletek

  • Megszavazta a kormány azt a határozatot, amely megszabja a növény­termesz­tőknek szánt, úgynevezett átmeneti támoga­tások (ANT) összegét az egyes kultúrák esetében, a 2020-ban benyújtott kérésekre. Az össze­sen 43 974 445 euróból 42 527 430 eurót a gabona­termesztők kapnak, 27 420 eurót a len- és kender­termesztők, 646 827 eurót a dohány­termesztők, 41 879 eurót a komló­termesztők, 755 567 eurót pedig azok, akik cukor­répát termesz­tenek. A ki­fizeté­seket csak akkor kezdhetik meg, ha a keret­számok meg­jelentek a Hivatalos Közlönyben. Ezek a támogatások a hazai költség­vetésből a minisz­térium által kezdemé­nyezett mező­gazdaság-fejlesztési, illetve termények, állat­létszám alapján szánt pénzbeni jutta­tások. A keret­össze­geket az igénylők és a rendel­kezésre álló alap szerint osztják szét.  A kor­mány számí­tásai szerint 622 ezer gazdál­kodó részesül legalább egy támoga­tásból. Részletek

  • Megszavazta a kormány azt a határo­zatot, amely megszabja az állat­tenyész­tőknek szánt, úgy­nevezett átmeneti támogatások (ANTZ) összegét a 2020-ban benyújtott kérésekre – összesen 1 758 265 eurót szán a szarvas­marha­tenyész­tőknek a szaktárca. Ebből 445 128 eurót a tejhasznú borjak, 1 313 137 eurót pedig a hús­hasznú borjak tenyész­tőinek a támoga­tására szánnak. Emellett a juh- és kecske­tenyész­tők összesen 19 475 763 eurós támoga­tásban része­sülnek. A ki­fizeté­seket csak akkor kezdhetik meg, ha a keret­számok megje­lentek a Hivatalos Közlönyben. Részletek

  • Új de minimis támogatási program előkészí­tésén dolgozik a mező­gazdasági tárca. A csombor- (borsikafű) és bazsa­likom-termesz­tőket hektá­ron­ként 3 ezer 400 euróval segítenék a fűszer­növény-termesztés támogatását célzó program révén. Az erről szóló határozat-tervezetet közzé­tették a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium honlapján, itt tanul­mányoz­ható. Az édes­kömény vetemé­nyekért hektá­ronként 200 euró, a mustár­magért 150, a korian­derért 100 euró jár hektá­ronként. A csombor és a bazsa­likom esetében a bevetett terület nem lehet kisebb fél hektárnál. A tervezet a hektá­ronként elért minimális termést is előírja. A támoga­táshoz rendel­kezésre álló anyagi keret 6 millió lej. A pénzre cégek és termelői tanúsít­vánnyal rendelkező magán­személyek egyaránt pályáz­hatnak. Részletek

 

 

 

Sajtószemle • Aktuális

 

  • Hivatalos átiratot küldött a Farmerek Ereje Egyesület (Asociaţia Forţa Fermi­erilor) Janusz Wojcie­chowski mező­gazdasági és vidék­fejlesztési biztosnak, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az újabb uniós költség­vetési terve­zetben nem támogatják meg­felelően a családi típusú farmokat, és így ezek előny­telen helyzetbe kerül­hetnek a nagy mező­gazdasági szerep­lőkkel szemben. A doku­mentumot Adrian Oros szak­tárca­vezetőnek is továb­bították, akit arra kértek, hogy tegye átlát­hatóvá az uniós támo­gatások elosztását, ugyan­akkor jelezték azt is, hogy a nagy mező­gazdasági vállal­kozások az utóbbi időben jelentős uniós és hazai támoga­tásban része­sültek, míg a kis- és közepes méretű családi farmok előny­telen helyzetbe kerültek. Figyelmez­tetnek arra is, hogy az országos vidék­fejlesztési program keretében a 2021–2022-es átmeneti időszakra szánt 760 millió eurós támoga­tásnál nem vették figyelembe a vírus­járvány miatt kialakult helyzetet. Részletek

  • 2020-ban a mező­gazdasági ágazat közel 171,9 milliárd euróval járult hozzá az EU GDP-jéhez, ami majdnem akkora összeg, mint Görög­ország teljes éves GDP-je – derül ki az Eurostat adatsorából. Az Európai Unió első előzetes becslési adatai szerint a mező­gazdasági kibocsátás 2020-ban 411 milliárd euró volt, 1,6 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. A növény­termesztés 1,7 százalékkal szűkült. A főbb termék­csoportok közül a gyümölcs­félék kibocsátása 9, a kertészeti termékeké 0,4 százalékkal nőtt, a többié csökkent. A leg­nagyobb mértékű visszaesést az olívaolaj termelése és a burgonya termesztése szenvedte el. Az állat­tenyésztés 1,3 százalékkal maradt el az előző évitől. Az élő állatok közül csupán a juh és kecske kibo­csátása nőtt, 3,8 százalékkal, a többi állatfajé és az állati termékeké csökkent. Az Európai Unió mező­gazdasági kibocsátási értéke 0,7 százalékkal elmaradt az elmúlt 9 év trendjétől. A tag­országok közül Íror­szágban és Magyar­országon volt az előző évhez viszonyítva a leg­nagyobb növekedés. Ezzel szemben Romá­niában és Bulgá­riában csökkent legnagyobb mértékben a kibocsátás, a trendhez viszonyított érték előbbi esetben 9,7, utóbbi esetben 4,9 százalékkal kisebb volt. Részletek

  • A Kolozsvári Agrár­tudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszt­hetik az afrikai sertés­pestist. Az egyetem kutatói a két másik romániai állat­egészség­ügyi intézet szak­embereivel közösen 2020 márciusa és 2021 januárja között rovarok ezreit gyűjtötték be a fertőzés­gócokból. A rovarok vizsgálata révén azt mutatták ki, hogy a fertőzött nagyüzemi sertés­tenyésze­tekben össze­gyűjtött vérszívó (hematofág) rovarok hetven százalé­kában meg­talál­ható az afrikai sertés­pestist okozó PPA vírus genetikai nyoma. A tanul­mány szerint a nagy­üzemi sertés­tenyésze­tekben jelen­tősebb lehet a vérszívó rovarok szerepe a fertőzés továbbí­tásában, mint a háztáji gazdasá­gokban. A kutatók a rovarok szere­pének tulajdonítják, hogy a nyári hóna­pokban jobban terjed a fertőzés. Részletek

  • Nem egészen egy hónap múlva, május 10-én kezdődik a mező­gazdasági összeírás, amelyre legutóbb tíz évvel ezelőtt került sor, ezért bír különös fontos­sággal. Az össze­írást az Országos Statisztikai Intézet, a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium és a belügy­minisztérium közösen szervezi és bonyolítja le. Az adat­felvétellel megbízott személyek felkeresik a farmokat, gazda­ságokat – legyen szó jogi vagy termé­szetes státussal bírókról –, ahol elektro­nikusan rögzítik a mező­gazdasági egységek adatait. Az össze­írás egyaránt vonatkozik a mező­gazdasági terüle­tekre és a teljes állat­állományra. Az adatokat egysé­gesen veszik fel, függetlenül attól, hogy a gazda­ságnak hány közigaz­gatási egységben van mező­gazdasági érde­keltsége. A tíz­éven­kénti általános mező­gazdasági összeírás tavaly lett volna esedékes, a korona­vírus-járvány miatt elrendelt korláto­zások okán azonban idénre halasz­tották. Részletek

  • Hatodik helyen áll Románia az Európai Unió krumpli­termesz­tőinek rang­sorában a betaka­rított mennyi­séget illetően és negyedik helyen a burgonya­földek nagysága tekinte­tében. A termés­mennyiség tekinte­tében Német­ország a lista­vezető 11 550 000 tonnával. A második Francia­ország, 8 730 000 tonnával, a harmadik pedig Hollandia, 7 090 000 tonnával. A dobo­góról 6 480 000 tonnával csúszott le Lengyel­ország és 4 100 000 tonnával Belgium. Romá­niában 2 680 000 tonna burgonya termett tavaly az Országos Statisz­tikai Intézet jelentése szerint, ami az uniós hatodik helyre volt elegendő. A burgonya­földek kiterje­dését illetően Lengyel­ország vezeti az EU-s toplistát, 359 000 hektárral, majd Német­ország és Francia­ország következik, 275 000 és 206 000 hektárral. Romá­niában tavaly 166 000 hektáron termesz­tettek krumplit. Az Országos Statisz­tikai Intézet jelentése szerint tavaly az aszály ellenére 56 000 tonnával több burgonyát takarí­tottak be Romá­niában, mint 2019-ben, olyan körül­mények között is, hogy mintegy 3000 hektárral kisebb területen termesz­tették a gumós növényt. Részletek

  • Első házként elfogadta a szenátus plénuma azt az RMDSZ által is kezdemé­nyezett törvény­tervezetet, amely egyszerűsíti a mező­gazdasági célokból történő épít­kezést a kültel­keken. Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakció­vezetője, Szatmár megyei szenátor elmondta, hogy a törvény­tervezet csökkenti a bürokráciát, a kivite­lezési idő­tartamot, ugyan­akkor növelheti az EU-s források felhasz­nálását is. Eszerint a kültelekre vonatkozó zonális rendezési terv (PUZ) nélkül is lehet mező­gazdasági célokra építkezni. A tervezet könnyíti az európai uniós mező­gazdasági pályázatok kivitele­zésének folyamatát, ezáltal a pályázat kivite­lezési ideje is tartható lesz. Részletek

  • Egy új tanulmány szerint Európában az elmúlt évek nyári aszályai sokkal súlyo­sabbak, mint bármikor az elmúlt 2100 évben. Egy nemzet­közi csapat a Cambridge-i Egyetem vezeté­sével 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végzett. A kutatók az egyes fák minden gyűrűjére kivonták és elemezték a szén- és oxigén­izotópokat, lehetővé téve számukra, hogy a római időktől napjainkig a legnagyobb és legrészle­tesebb adat­állo­mányt készítsék Közép-Európában a nyári hidro­klimatikus viszonyairól. A 2110 éves perió­dusban a fagyűrűs izotóp adatok azt mutatták, az elmúlt két évezredben Európa lassan szárazabbá vált. A 2015–2018 közötti mintákból pedig kiderült, hogy az elmúlt nyarak aszályos viszonyai jóval meg­haladják a korábban tapasztal­takat. A kutatók hang­súlyozzák, hogy az évszáza­dokon át tartó lassú, jelentős hanyatlás nyomán a most zajló folyamatok riasztóak a mező­gazdaság és az erdészet számára. Részletek
Címkék:
#hírlevél
Hírlevél 2021. szeptember 20.
Közvitán az a kormány­határo­zat, amely a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásáról rendelkezik. Közzétették a egységes terület­alapú támogatás, a redisztributív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás tervezett értékét. Szeptember 15-től meg­nyitották azt a hatodik időszakot, amikor benyújt­hatók az erdősítési támoga­tások kérelmei. Az APIA elkezdte a szarvas­marha­tenyésztőknek szánt, úgynevezett Covid-támogatás folyósítását.
Hírlevél 2021. szeptember 13.
Az Országos Vidék­fejlesztési Program keretében 87 millió euró támogatást kínálnak a kis méretű gazda­ságok felzárkóztatására. Októbertől 1 millió euróra pályáz­hatnak a hazai önkor­mányzatok a 4.3-as intézkedés keretében a vidéki infra­struktúra fejlesztésére, mező­gazdasági utak létesítésére és korszerűsítésére. Átlépte a 230 ezres határt a Romániában nyilván­tartott traktorok száma. Háromszáz­negyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működte­téséhez. Sikeres volt a Partiumi Falugazdász Hálózat Vidék a városban rendez­vénye.
Hírlevél 2021. szeptember 6.
Idén ősszel 52 millió lejt különí­tenek el a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásának finan­szíro­zására. Október 18-án kezdi az egységes területalapú támogatási kérelmek előlegének a folyósítását az APIA. A támogatási összeg 5 százaléktól akár 100 százalékos megvonását is kockáztatják azok a gazdák, akik engedély nélkül égetik el a száraz növényeket, illetve azok marad­ványait a szántó­földeken valamint a legelőkön. Az energia­árak növeke­dése és más tényezők átlagban 10-12 százalékos élelmiszerdráguláshoz vezethetnek a következő hóna­pokban, és a sertés­hús, a tejtermékek és a kenyér drágulása ennél is nagyobb mértékű lehet.
Cookie