×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2020. július 10.

2020.07.12 - 23:00
Hetente frissülő hírlevelünkből értesülhet a jelenlegi támogatásokról és egyéb hasznos információkról!

Támogatások

  • Július 13-tól indítja a Vidéki Beru­házások Finan­szírozási Ügynök­sége a termék­fel­dolgozók támoga­tására irányuló, úgy­nevezett 4.2-es alintéz­kedés pályázatát. Ennek keretében összesen 12 930 334 euróra pályáz­hatnak cél­irányosan a hegy­vidéki állat­tenyésztők, kis kapacitású vágó­hidak, húsfel­dolgozók létesí­tésére. A Mező­gazda­sági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium közle­ménye szerint a pályá­zathoz nemcsak az állatok vágásához, hanem akár a húsfel­dolgo­záshoz, kész­termék-értéke­sítés­hez szükséges gépek, felszerelések is hozzá­kapcsol­hatók. A kis- és közepes vállal­kozások 50 százalékos, a szövet­kezetek 40 százalékos támo­gatásban részesülnek, ennek értéke azonban nem haladhatja meg a 300 000 eurót. A kis­vágó­hidak fejlesz­tésétől a szaktárca az állattartás fellendítését, új munkahelyek létrejöttét és az elzárt, korlá­tozottabb lehetőségű hegyvidéki települések fejlődését várja. A pályázati kiírás a Vidéki Beru­házások Finan­szírozási Ügynök­ségének honlapján olvasható. Részletek
  • Július 15-től fogadja a Vidéki Beruházások Finan­szírozási Ügy­nök­sége az Országos Vidék­fejlesztési Program az induló fiatal gazdák pályázatait. A kiírás részle­­teinek végső változatát csütör­tökön tették közzé. A 6.1-es intéz­­kedésre azok a gazdál­­kodók pályáz­­hatnak üzleti terveikkel, akik a támogatási igénylés benyúj­tásának pillana­tában nem töltötték be 41. életévüket, először vállalják a gazdaság üzlet­szerű vezetését és megfelelő szak­képe­sítéssel is rendel­keznek. A fiatal gazdák támoga­tására ezúttal 42,68 millió eurót különí­tettek el, amiből 20 millió eurót a külföldről haza­települő, gazdál­kodásba fogó, vidéki életet választó fiatalok ösztön­zésére szánnak. A fiatal gazda­pályázók – az SO-pontokban kifejezett farmméret függvé­nyében – gazda­ságonként 40-50 ezer euró támogatásra tarthatnak igényt. A pályázati doku­mentumok leadási határideje október 15-e. Részletek
  • Kihirdette Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amelynek értelmében a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­tériumon keresztül az állami költség­vetésből 1 millió lej keret­összeget különí­tenek el a báznai és mangalica sertésfajták tenyész­tésének támoga­tására. A program célja a hazai őshonos sertés­fajták állomá­nyának növelése szaporí­tással és a malacok értékesí­tésével. Kocánként évente 1200 lejes támogatást lehet igényelni, amennyiben legkevesebb négy, tőle származó, egyenként legalább 8 kg-os malacot értékesít a tenyésztő. A támogatást egyéni vállalkozók, mező­gazda­sági termelők, jogi és magán­személyek igényelhetik. Részletek
  • Évi 255 euró/ha támogatást kapnak azok a gazdák, akik gyep­területté alakítják szántó­földjüket. Ez része az úgy­nevezett 11-es intéz­kedésnek, amely az Európa-szerte veszé­lyeztetett fajnak számító túzok élő­helyének a kiala­kítására vonatkozik. A támogatás igénylőinek vállalniuk kell, hogy öt évig nem szántják be a gyepet. Idén májusban egyébként évtizedek után először lefény­képeztek egy túzok­fészket Nagy­szalonta határában, amely azt bizonyítja az ornitológusok szerint, hogy a Partium maradt a túzok utolsó romániai mentsvára. Európa legnagyobb röpképes madarát 1990 után  Romániából kipusztult fajként tartották számon. Részletek

Aktuális

  • Románia számít az Európai Unió harmadik legnagyobb gabona­exportőrének – 10 millió tonna gabonát exportált az európai közösségen kívüli országokba. Ez az idei marketing­évben (2019. január 7. – 2020. július 7.) az EU-s országok által exportált mennyiség 19 százaléka, ami abszolút számokban egyébként az elmúlt öt év rekord­jának számít. Hazánkat Francia­ország és Német­ország előzi meg, a kukorica­exportot illetően azonban piac­vezető. Az Európai Unió határain túlra exportált kukorica 73 százaléka Romániából származik, ez abszolút számokban 3,6 millió tonnát jelent. A második legnagyobb tengeri­exportőr Bulgária, 1 millió tonnával, majd Francia­ország következik, 113 000 tonnával. Búza­exportban a második, az exportált árpa mennyi­ségét illetően pedig a harmadik Románia. A hazai gazdák tavaly 5,4 millió hektáron termesz­tettek gabonát, a termés mennyi­sége meghaladta a 29 millió tonnát. Részletek
  • Elfogadta a kormány a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium által kidolgozott, a mező­gazdasági líceumok anyagi támoga­tásáról szóló határozatot. Ez meg­teremti a jogi keretet arra, hogy a 2011-es tanügyi törvény előírásainak megfelelően az állam­kasszából támogassák az ország 57 mező­gazdasági profilú oktatási intézményét. A minisz­térium ugyan­akkor támogatja új szakok létrehozását is ezekben az iskolákban, valamint a pedagógusok képzését, annak érdekében, hogy az ország felkészült mező­gazdá­szokkal rendel­kezzen, akik a tervek szerint mind az állat­tenyésztés, mind pedig a növény­termesztés terén nagyobb sikereket érhetnek el. Részletek
Címkék:
#hírlevél
Hírlevél 2024. február 17.
Kutatók megtalálták a módszert, amivel kevesebb víz felhasználásával is lehet paradicsomot termelni. Támogatást kaphatnak a fokhagymatermesztők. Félig tök, félig uborka zöldséget hoztak létre, az új hibrid innovációs díjat ért. Jóváhagyta a kormány a Gazdahitel programot és az öntözőrendszert használó gazdák 2024-es évre szóló támogatását.
Hírlevél 2023. december 23.
Nőtt a romániai bortermelés: 15 százalékkal több készült mint 2022-ben. Érdekes előrejelzést mutatott be az EU mezőgazdasági bizottsága. Jót tesz a szívnek a paradicsom, és már azt is tudni, mikor lesz januárban a budapesti AGROmashEXPO.
Hírlevél 2023. november 16.
Szél- és napenergia termelésére pályázhatnak a gazdaságok. Az Európai únióban egyre több ország tiltja a szintetikus húsok forgalmazását. Alacsony a borgonya iránti kereslet, megváltoztak a vásárlói szokások.
Cookie