A kalászosok növényvédelme

A kalászosok abiotikus (élettani) betegségei

Megfagyás

Természetes élettani folyamat, tehát nem betegség: fagydermedtségi állapot, melyet a fás növények, valamint az áttelelő lágyszárúak minden télen átesnek, visszaforduló folyamat. A víz az intercellurális térben kristályokká fagy, lassú felmelegedéskor visszahúzódhat a sejtbe. Ha azonban a felmelegedés gyors, a felszabaduló vizet a sejt nem tudja magába szívni, pusztulás következik be, de ez már a kifagyás jelenség.

Kifagyás vagy elfagyás

Ha a vetés télen hosszú ideig hótakaró nélkül van kitéve az erős fagy hatásának, a sejtnedv és a protoplazma a kritikus hőmérsékleti szint alatt irreverzibilis koagulációt szenvedhet, illetve az intercellurális vízből létrejövő jégkristályok roncsolják a sejteket. Védekezés: fagyálló fajták termesztése.

Felfagyás

Mechanikai kár: a télvégi, fagypont körül ingadozó hőmérsékleti változások mellet a talaj felső 1-2 cm-es rétegében a pórusvíz jégkristályos formája nappal kiolvad, térfogata csökken, a talajréteg összeesik, éjjel újra megfagyva kitágul, így a fiatal növény gyökérzetét elszakítja, a töveket megemeli. Ez a gyökérzetet elszaggatja, ami a növény elhalását eredményezi. Védekezés: jó talajművelés.

A gabonák abiotikus megdőlése

A megdőlés a fényhiány következtében fellépő szárszilárdság-csökkenésre vezethető vissza. Önárnyékolás miatt a gabonaszár alsó internódiumait nem éri elég fény. Ennek következtében az alsó szárrész megnyúlt, „etiolált” lesz, a sejtek vékonyak, a szilárdító szövetek fejletlenek maradnak, s nem bírják el a felső, dúsan fejlődött részt. A megdőlés rendszerint a szemképződés időszakában, a második internódiumon következik be viharos szél és eső idején, és az egyoldalú N-trágyázás valamint az öntözés növeli a megdőlés veszélyét. Védekezés: helyes N ellátás, vegyszeres szárszilárdításra klórmekvát, illetve trinexapac-etil bokrosodás végéig, valamint a Mg növeli az állóképességet.

Kalászfehéredés

Részleges vagy teljes, okai: rovarkártétek, kései fagy következménye, jégverés és száraz szél.

Ablakosodás

A rozs hiányos termékenyülése. Okai: a virágzáskori eső, szél, hideg, emiatt nem jut pollen a bibére.

Kipállás, kisavanyosodás

Szén-dioxis mérgezés miatti gyökérelhalás, ami a levegőtlen viszonyok következménye a téli-télvégi időszakban, ami jég borítottság és belvíz miatt állhat elő.

A gabonafélék főbb kórokozóinak előrejelzése

Gabonalisztharmat

A járvány kialakulásának feltétele a meleg és mérsékelten csapadékos tavasz. A gyomirtás időszaka után a lisztharmat rendszerint néhány héten belül minden egyes növényt megfertőz. Ennek azonban csak akkor van jelentősége, ha nem csak a legalsó, egyébként is elszáradó leveleket, hanem a kalász táplálásában részt vevő, a termés mennyisége szempontjából döntő, felső levélemeletek és a kalász is veszélybe kerül, vagyis ezek is megbetegszenek. Virágzás idején illetve a teljes éréskor, amikor a járvány várható, védekezésre lehet szükség.

Rozsdabetegségek – sárgarozsda és vörösrozsda

A kórokozóknak kedvező időjárási körülmények a vörösrozsdának a meleg és csapadékos május, június vagy július, míg a sárgarozsdának a hűvös és esős május illetve június. Az első tünetek megjelenése és az elterjedése közt kevés idő telik el, ezért a fertőzést a kezdeti tünet észlelésekor azonnal kezelni kell.

Kalászfuzáriózis

Korai, virágzás alatti vagy tejes éréskori megbetegedés terméskieséssel és minőségromlással jár valamint a későbbi fertőződés pedig a magvak felületi- vagy belső fertőződésével jár. A fertőzés erősségét döntően a csapadék gyakorisága befolyásolja. Amennyiben a csapadékos napok száma a virágzás és a betakarítás között 20-23 között alakul, erős megbetegedésre kell számítani. Virágzáskor el kell végezni az első permetezést, a második kezelés szükségességét az időjárás határozza meg.

A gabonafélék főbb kártevőinek előrejelzése

Gabonafutrinka: kedvező időjárási körülmények között a károsítás már az árvakeléseken is tapasztalható. A tojásrakás akkor kezdődik meg, amikor a felső talajréteg legalább 2-3 hétig nedvességgel telített.

Vetésfehérítő bogarak: a nőstények tojásprodukcióját a májusi időjárás döntően befolyásolja, ezért a betelepedő bogarak létszáma alapján nem lehet megítélni a várható lárvakártétel mértékét. A megfigyelés legfontosabb időszaka azonban a lárvák tömeges kelésének ideje május vége június eleje. Ebben az időszakban a hálózás, vagy a kártétel mértékének felmérése révén dönthetünk a védekezés szükségességéről. A védekezés akkor indokol, ha a májusi hálózás alkalmával 10 csapásban 10 imágót találunk, vagy az állomány megfigyelésekor a lárvák által károsított növényfelület nagysága eléri a 20 százalékot.

Gabonapoloskák: több poloskafaj is megtalálható, de közülük az osztrák poloska, a közönséges szigolypoloska, a mórpoloska és a csőrös szigolypoloska tömeges elszaporodása szokott problémát okozni. Populációdinamikai szempontból a fajok között eltérések vannak, így a területen előforduló poloskafajok faji meghatározását is ajánlatos elvégezni. A gabonapoloskáknak a száraz, meleg június a legkedvezőbb. Esős, csapadékos időben a lárvapusztulás nagyarányú lehet.

Bákai Gabriella-Dóra falugazdász