Tudásmorzsa

Suhani Tamás a paradicsom termesztés részleteit osztja meg velünk:
A zöldoltás ideje június elejétől július közepéig tart, ha ennél később végeznénk el, nem lenne ideje a hajtásnak beérni még a fagyok beállta előtt. Mutatjuk, lépésről lépésre.
Szabad-e a nyúltenyésztéssel foglalkozni, ha a mai modern állatorvos-tudománynak még nem sikerült diagnosztizálnia az ilyen jellegű tömeges pusztításokat okozó betegségek okát, így nem tud gyógyszeres kezelést sem ajánlani?
A kukorica Románia egyik legfontosabb kultúrnövénye, amelyet az egyik legnagyobb területen termesztenek. Bár kitűnő alkalmazkodóképességének köszönheti népszerűségét, a kórokozók a tengerit sem kímélik. Mutatjuk a leggyakoribb betegségeket és azt, hogy hogyan lehet védekezni ellenük.
Napjaink gyorsan változó, szélsőségesebbé váló időjárási viszonyai rávilágítanak arra, hogy milyen fontosak bizonyos régen alkalmazott, mára azonban elfeledett tevékenységek. Ezek közé tartozik a vízerózióval érintett és veszélyeztetett mezőgazdasági művelés alatt álló területek vízrendezésének megoldása is.
Hám Tibor kertészmérnök mutatja be nekünk a paprika szakszerű metszését. Nézzük csak:
Az ökológiai gazdálkodás talajtermékenység-fenntartásában kiemelkedő szerepet kap az istállótrágya – szintetikus műtrágyák és kémiai eljárások révén ugyanis tilos a növények részére felvehetőbbé tett ásványi anyag alkalmazása.
Kerti növényeink intenzív növekedésben vannak, így a következő hetekben is akad munka bőven.
Az aranyat érő májusi esőnek talán a kártevők a legnagyobb nyertesei. A cseresznyét emellett a kirepedés is fenyegeti. Elmondjuk, hogyan lehet megvédeni a termést.
Az Aberdeen-Angus húsmarha, bár a neve sokak számára ismerősen cseng, a vele kapcsolatos ismereteink igencsak hiányosabbak. Ezen cikksorozat első része igyekszik egy rövid áttekintőt nyújtani a húsmarhafajta jellegzetességeirő
El kell ismerni, hogy a régi ellés már a múlté – míg régen a lovakkal minden nap dolgoztak a gazdaságban, ma már nagy részük keveset mozog, gazdag koszton vagy csak hobbiból tartják a gazdák a hátasokat. Emiatt nehezebben megy az ellés, szükségük van emberi segítségre.
Az állattartást is ugyanúgy meg kell tervezni, mint más befektetést. A gazdaéletforma ma már üzlet is. A tehenészetben a gazdasági ciklus három év, itt kötelező az előre gondolkodás.
Napjainkban egyre több olyan gazdával találkozni, akik érdeklődnek a biogazdálkodás iránt, de az újtól, az ismeretlentől való félelem visszatartja őket attól, hogy e szép és nemes útra lépjenek. Pedig mindenhonnan azt hallani, hogy: ebben van a jövő.
Románia epertermésének 80 százaléka egy Szatmár megyei községből Halmiból származik. De nemcsak itt, hanem a közeli településeken is szép számban találni epertáblákat.
Hangyabolyhoz hasonló nyüzsgés fogad ezekben a hetekben Halmi község környékén – több tucatnyi ember szorgoskodik a termőföldeken, viszonteladók várakoznak a friss termésre és útszéli árusok kínálják a szatmári piros aranyat.

Románia epertermésének 80 százaléka egy Szatmár megyei községből Halmiból származik. De nemcsak itt, hanem a közeli településeken is szép számban találni epertáblákat, piros a határ Gombáspusztán, Egrin, Mikolán, Túrterebesen Kökényesden, Dabolcon, Adorjánon és Tamásváralján is.
A méhészkedésnek talán legszebb pillanata a pergetés, ekkor lát tulajdonképpen napvilágot a szorgos munka eredménye.
A kapásnövények termesztésének egyik fontos művelete a sorközművelés. A szántóföldi- és kertészeti kultúrák sorközeiben végzett munka legfőbb célja a gyomok kiirtása mellett a talaj víz-levegő háztartásának javítása. De milyen gépet válasszunk?
A Sebes-Körös völgyében az egyik legelterjedtebb szalmás gabonafélének az őszi búza számít, a klíma és a terepviszonyok miatt ugyanis viszonylag egyszerű a termesztése.
A búza kontinentális hatást megháláló, Románia egész területén több-kevesebb sikerrel termeszthető növény. Az őszi búza -20 és +40 Celsius fok közötti hőmérséklet tartományban biztonsággal termeszthető, csapadékigénye szerény, minimálisan 300-330 mm optimálisan fejlődéséhez azonban 500-600 mm-re van szüksége, de ez is azt jelenti, hogy a legaszályosabb területeken is megterem. A búza a hótakaró védelmében jobban viseli a hideg telet, de amennyiben a hó 90 napnál tovább van rajta, károsodhat a további fejlődése.
A körte termesztése bizonyos tekintetben hasonlít az almáéhoz, ezért a legtöbb betegség és kártevő mindkettőjük közös ellensége – így a lisztharmat, varasodás, moniliozis, tüzelhalás, a kártevők közül pedig a gyümölcsmolyok, aknázómolyok, bimbólikasztók, rügylikasztók, lombrágók, levéltetvek, a vértetű, sodrómolyok, pajzstetvek, almailonca, takácsatkák. Vannak azonban olyan betegségek és kártevők, amelyek főleg a körtét veszélyeztetik, ezért a védekezés során külön odafigyelést igényelnek. Ilyen a körterozsda, a mikoszferellás levélfoltosság, a körtelevélbolha, valamint a hajtáshervasztó darázs.
Simon Dalma bemutatja, hogy milyen pályázati lehetőségek és kiírások vannak a fiatal gazdák számára.
A növényvédelem része a megelőzés, a vetésváltás valamint az egészséges, jó biológiai értékű vetőmag használata. Elmondjuk, hogy mire kell figyelni a kukorica esetében.