×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. április 2.

2021.04.05 - 11:13
Meg­hosszab­bították a jelent­kezési határidőt az EU agrár-élelmiszeripari termékei promóciójának a támogatására. Az APIA elkezdte az állatjóléti támogatások folyósítását. 2,4 százalékkal csökkent 2019-ben azoknak a mező­gazdasági terüle­teknek a mérete, amelyeken gabona­féléket termesz­tettek. Tavaly 1,937 milliárd euróra nőtt a román agrár-kül­kereske­delmi mérleg hiánya.

 

Támogatások
 

  • A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség értesíti az érintett gazdákat, hogy május 11-ig meg­hosszab­bították a jelent­kezési határidőt az Európai Unió mező­gazdasági és élelmi­szer­ipari termékeire vonatkozó, belső (EU-n belüli), illetve harmadik (EU-n kívüli) piacra irányuló tájékoztató és promóciós programok támoga­tására. A jelent­kezéssel kapcsolatos részletek ide kattintva érhetők el. A ki­írás szerint a tájékoztató és/vagy promóciós „program” olyan, több akcióból álló marketing intéz­kedés­csomagot jelent, amely több, egymásra épülő vagy egymást kiegészítő marketing­eszköz alkalma­zásával valósul meg egy koherens stratégia mentén. Az APIA felhívja a figyelmet arra, hogy egyetlen tájékoztató és/vagy promóciós akció nem minősül programnak, ezért támogatásban nem részesíthető. A tájé­koz­tató és/vagy promóciós program nem irányulhat meg­hatá­rozott márkanévre, és nem részesíthet előnyben termékeket különleges származásuk alapján. A termékek szárma­zására való bármely hivatko­zásnak a kampány fő üzenetéhez képest másod­lagosnak kell lennie. Részletek

  • A Mező­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség elkezdte az igazolások kibocsátását azon gazdák számára, akik redisztri­butív, illetve zöldítési támogatást igényelnek. Emellett azok a gazdák is kérhetik az igazo­lásokat, akik a 10-es intéz­kedés (klíma- és agrár­környezet-gazdálkodás), a 11-es intézkedés (ökológiai gazdálkodás) vagy a 13-as intézkedés (hegyvidéki és más, hátrányos gazdasági helyzetben gazdál­kodóknak járó kifizetések) keretében pályáznak. Részletek

  • Elkezdte a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az állatjóléti támogatások folyósítását. Az 14-es intézkedés keretében igénylést benyújtó 465 sertés- és baromfi­tenyésztő örülhet, akik között közel 100 000 000 eurót osztanak szét. Az állat­jóléti támo­gatá­sokat évi fix összegű kiegészítő kifizetéssel folyósítják, a gazdák ezzel pótol­hatják az állatjóléti előírások alkal­mazása által okozott jövedelem­kiesést, illetve az ezzel járó többlet­költségeket. A támo­gatás célja az állat­tenyésztés során az előírá­sokon túl­mutató állatjóléti köte­lezettség­válla­lások ellen­tétele­zése. A vissza nem térítendő támogatás egyebek mellett a takarmány nem kívánatos anyag­tartalma mentes­ségének, a kíméletes állat­mozgatás és -szállítás, a megfelelő épület-mikro­klíma biztosí­tására, valamint a csök­kentett nyers­fehérje-tartalmú takarmány haszná­latára adható, továbbá igénybe vehető a mechanikai sérülések megelőzése, illetve a takar­mányo­záshoz ivóvíz-minőségű víz bizto­sítása esetén. Részletek
     

Sajtószemle • Aktuális
 

  • Az Országos Statisztikai Intézet jelentése szerint tavaly 2,4 százalékkal csökkent azoknak a mező­gazdasági terüle­teknek a mérete, amelyeken gabona­féléket termesz­tettek, a termés­mennyiség pedig 37,6%-al esett vissza 2019-hez képest. Az aszály valamint az öntöző­rend­szerek hiánya miatt a legtöbb kultúra esetében alacsony termés­hozamhoz vezetett. A szemes­gabonával bevetett földek 48,6%-án kukoricát, 39,5 %-án pedig búzát termesz­tettek. A hü­velyes növények termés­hozama 48,3%-al esett vissza 2019-hez képest, míg az azokkal bevetett terület nagysága csupán 0,9%-al csökkent. Az ola­jos növények esetében 35,1%-os csökkenést jegyeztek, olyan körülmények között, hogy csupán 3,6%-al kisebb területen termesz­tették. A nap­ra­forgó esetében volt a leg­nagyobb a csökkenés (-41,9%), ezt a szójabab (-26,4%) és a repce (-8,8%) követte. A krumplival bevetett területek mérete 2,4%-al csökkent, a termés pedig 2,1%-al nőtt.  Tavaly a szőlő­termesztők 4,1%-os csökkenést könyvel­hettek el – a hektáron­kénti termés­átlag 3,5%-al, a szőlő­ültetvények kiterjedése pedig 0,6%-al volt alacsonyabb 2019-hez képest. A gyü­mölcsö­sökben 29,6%-al nőtt a betakarított termés­mennyiség. Részletek

  • Tavaly 58,1 százalékkal, 1,937 milliárd euróra nőtt a román agrár-kül­kereske­delmi mérleg hiánya, miután csökkent a búza és a kukorica kivitele – közölte a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium. Az ag­rár­export értéke tavaly 2,9 százalékkal, 6,99 milliárd euróra csökkent, ugyanakkor a behozatalé 6 százalékkal, 8,92 milliárd euróra emelkedett. A ki­vi­tel csökkenése főleg a búza, a kukorica, a napraforgó mag és a szójabab exportja vissza­esésének tulajdo­nítható. Tavaly rossz évet zárt a román agrárium a szárazság miatt, ami az agrár kül­keres­kedelem mérle­gében is éreztette hatását. A me­ző­gazdasági minisztérium szakértői szerint az agrár­export és -import közötti különbség azzal magya­ráz­ható, hogy míg Románia főleg nyers­anyagot exportál, magasabb hozzá­adott értékű kész­termé­keket importál. A ki­vitel értékét tekintve első helyen a kukorica áll, amiből 5,71 millió tonnát exportáltak 1,08 milliárd euró értékben, búzából 4,33 millió tonnát 844,3 millió euró értékben. Részletek

  • A kép­viselő­ház elutasította a Szociál­demokrata Párt által Adrian Oros mező­gazdasági miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványt. Az RMDSZ kép­viselő­házi frakciója nem támogatta a tárca­vezető menesz­tésére irányuló kezdemé­nyezést. Magyar Lóránd, a Szö­vet­ség Szatmár megyei parlamenti kép­viselője, a me­ző­gazdasági szak­bizottság alelnöke az egyszerű indítvány hétfői parlamenti vitáján rámutatott arra, hogy a jelenlegi egyszerű indít­ványban a szociál­demokraták által meg­fogalma­zottak kísérte­tiesen hasonlítanak egy korábban a PNL-USR által benyújtott egyszerű indítvány szövegére, amelyet nem Oros, hanem Daea ellen nyújtottak be. „A mező­gazdasági miniszter menesztése nem jelent megoldást a román mező­gazdaság problé­máira, stabili­tásra van szükség és hosszú­távú stratégiára. Meg kell említenünk, hogy Oros miniszternek igenis vannak megvaló­sításai, hiszen legalább 6 mező­gazdasági programot indított el, továbbá a 2000 eurós de minimis, azaz csekély összegű támogatás esetében is kiter­jesztette a kedvez­ménye­zettek körét, így nemcsak a paradicsom­termesztők, hanem a paprika-, uborka-, káposzta- vagy padlizsán­termesztők is támoga­tásban részesül­hetnek” – fogalmazott Magyar Lóránd, az RMDSZ képviselője, a képviselőház mező­gazdasági szak­bizott­ságnak alelnöke. Részletek

  • A 2021-es pénzügyi évben (2020. október 16-a és 2021. március 19-e között) a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség 2 510 000 000 eurót fizetett ki a hazai gazdáknak – derül ki az intézmény közlemé­nyéből. Eddig 776 935 támogatást igénylő gazda számlájára érkezett meg a megítélt összeg, az egységes terület­alapú támogatást igénylők 94,65%-a kapta meg pénzét. Az állat­tenyésztési ágazatban tevékeny­kedők a 2021-es pénzügyi évben 170 490 000 eurót kaptak az APIA-n keresztül. Ebből az összegből 91 510 000  eurót különí­tettek el a tejelő tehén, 1 560 000 eurót a bivaly, 11 920 000 eurót a hús­marha, 65 480 000 eurót a juh- és kecske­tenyésztők támoga­tására, 200 000 eurót pedig a selyem­hernyót tenyésztők által igényelt támoga­tásokra. Részletek

  • A tej–kifli programot szabályozó törvény módosítását tervezi Călin Mătieș szociál­demokrata szenátor. A hon­atya szerint erre azért van szükség, hogy a diákok ne importból származó termé­keket kapjanak (Lengyel­országból származó tejet és almát, Kínából származó mézet), hanem hazai termékeket. Indoklása szerint ezzel nem csupán a hazai gazdákat segítik, hanem egész­ségesebb termékek jutnak el a diákokhoz. A szociál­demokrata politikus ugyan­akkor egy olyan törvény­terve­zetet is benyújtott a parla­mentbe, amely arra kötelezi azokat a köz­intézmé­nyeket, amelyek étkez­dével is rendel­keznek, hogy hazai alap­anyagból készítsék el az ott felszolgált ételeket. Részletek

  • Az erdő­gazdál­kodás területén nincs reformterv, így fennáll a kockázata annak, hogy hasztalanul elpazarolják az országos helyre­állítási terv révén lehívható nagyjából 1,5 milliárd eurót – írja sajtó­közlemé­nyében a WWF Románia. A doku­mentum szerint „jó hír”, hogy Románia 1 500 000 000 eurót irányoz elő az erdőkre és a védett területekre, de „rossz hír” az, hogy ezt az összeget esetleg „hasz­talanul elpaza­rolják”, tekintve, hogy semmilyen reformterv nincs kidolgozva erre a területre. Antoanela Costea, a WWF Románia erdő­gazdál­kodási projekt­jének vezetője szerint jelen pillanatban az országos helyre­állítási terv nem több, mint egy kívánság­lista, amely nem irányoz elő konkrét megvaló­sításokat. A kör­nyezet­védő szervezet képviselői úgy gondolják, hogy eljött az ideje annak, hogy a kormány egy olyan országos erdészeti politikát vállaljon fel, amely magában foglalja azokat a reformokat és stratégiai irányokat, amelyek a tavaly lefolytatott nyilvános konzultáció nyomán születtek. Részletek
Cookie