Falugazdászaink tudástára

A kukorica betakarításával rendre visszatérő kérdés, hogy mi legyen a szárral. Egy menetben vagy külön menetben aprítsuk? Bedolgozzuk a földbe, legyen takarmány belőle vagy tüzelésre szolgáló bála? A kukoricatermelés melléktermékeként hektáronként 9-10 tonna kukoricaszár és csutka marad vissza a területen. Az országban több mint 2.500.000 hektáron termesztenek szemeskukoricát.

Közeledik a tél, ünnepek előtt pedig a disznóvágások időszaka. A házi finomságok elkészítéséhez sok fűszerre van szükségünk, amelyek közül a fokhagymát és a fűszerpaprikát mi is meg tudjuk termeszteni. Ez utóbbi rejtelmeibe Gődér Gyula székelyhídi fűszerpaprika termesztő avatott be.

A sertéspestis alaposan felborított mindent, amit a háztáji sertéstartás terén eddig megszoktunk. A védőkörzetek kijelölése – amelyeken belül nem lehetett adni-venni az állatokat, és 30 napig állategészségügyi megfigyelést jelentett az adott településre nézve – az állatvásárok tiltása és a kényszervágások nagyok sok háztáji gazdálkodónak elvették a kedvét a disznótartástól. Ifj. Dormány Sándor érköbölkúti gazda szerencsére nem tartozik közéjük.

Az almatárolás célja a gyümölcs fogyasztási időszakának meghosszabbítása, a piacok és a gazdaságok tehermentesítése az őszi szüreti és szállítási csúcsidőszakban. A hosszú távú tárolására akkor van lehetőségünk, ha megfelelő, szabályozott körülmények között egészséges gyümölcsöt raktározunk el. A kórokozók elszaporodása azonban jelentős károkat okozhat. Mutatjuk, hogy mire kell figyelni.

Mivel a betakarítás a végéhez közeledik, ismét időszerűvé vált a gyümölcsfák felkészítése a télre. Erre a célra sokféle permetszer van forgalomban, de az elmúlt időszakban egyre többen érdeklődtek a házilag elkészíthető bordóilé és mészkénlé iránt. Mutatjuk mit kell tennie.

Avasujvárosban több száz éve foglalkoznak szőlőtermesztéssel, a szőlő és a szőlőshegyek meghatározó szereplői a családok életének. A múlt század végéig még igen elterjedt volt a dédszülőktől örökölt bálványos prés, amelyet a szőlőshegyen használtak a gazdák. Ezt hozzuk közelebb a ma emberéhez.

„Aki akár egy csipetnyi elhivatottságot vagy szeretetet is érez a szőlőtermesztés vagy a borkészítés iránt, soha ne adja fel”. Ezt tanácsolja Boda László a szőlősgazdáknak. A szilágysámsoni borászról, aki a rendszerváltás után egy évvel, 17 évesen készítette az első borát, már írtunk, most egy videót is közzéteszünk róla.

A talaj védelme nem csak a gazda, de mindannyiunk, az egész bolygónk jól felfogott érdeke. Dr. Stefanovits Pál múlt században megfogalmazott, a talaj védelmét biztosító parancsolatai 2021-ben talán még aktuálisabbak, mint korábban. És nagyon úgy tűnik, az elkövetkezendő években is igencsak meg kell fontolnunk mindeniket.

Móricz Sándor és Rozália hét évvel ezelőtt Selymesilosván vásároltak egy elég hiányos és gondozatlan gyümölcsöst. Biotermesztéssel foglalkoznak, alma, szilva, dió, körte, őszibarack, kajszibarack és körte terem a fákon, a vásárlók azonban a vegyszermentes gyümölcsökért nem igazán akarnak többet adni.

Ha nincs rózsa tövis nélkül, bátran mondhatjuk, hogy kert sincs rózsa nélkül. Szinte minden talajon megél, azonban legszebben a tápanyagban (szervestrágya, komposzt, lombtrágya) gazdag, kötöttebb talajokon díszlik. Elmondjuk, hogyan varázsolhatja irigylésre méltóvá a rózsabokroktól illatozó kertjét.