Az elnyílt orgonavirágokat vágjuk le, a hagymás növényeket hagyjuk visszahúzódni csak a száraz leveleket és szárakat távolítsuk el.
A fagyosszentek elmultával az összes szobanövény kihelyezhető a teraszra vagy az udvarra. A kihelyezéssel egyidőben a metszést, átültetést valamint a tápanyagpótlás is időszerű megejteni.
A dália-, kardvirág-, kánna- és fréziagumókat a szabadföldi elültetés előtt egy éjszakára áztassuk vízbe. Ültessük napos helyre, előre leszúrt támaszték mellé, így a későbbiekben nem sértjük meg a gumókat. Ebben az időszakban ajánlott vetni az olyan egynyári virágokat, mint az oroszlánszáj, körömvirág vagy a dísznapraforgó. És nem késő földlabdás vagy cserepes bokrokat, díszcserjéket, tűlevelű örökzöldeket ültetni.
Ez a hónap az ideális a gyepesítésre vagy a fű magvetéssel való pótlására.
A rózsabokrok tövéből távolítsuk el a vadhajtásokat és ha szükséges kezdjük a permetezést a bimbókon megjelenő levéltetűk ellen. Erre az Actara, a Chess vagy a Vectafid-A szer a legalkalmasabb.
De indulhat a balkonládák, függőkosarak, dézsák, díszcserepek beültetése is. Számtalan szebbnél szebb egynyári virágot találunk a virágboltok, piacok valamint kertészetek kínálatában. A függőkosarakba nagyon jól mutat a lefelé futó muskátli, a petúnia, a verbéna, a szúnyogűző vagy más néven illatos kakassarkantyú, illetve egyes begóniafajták. A balkonládában az olyan kisebb, bokrosabb virágok mutatnak jól, mint például az árvácska, a virágcsalán, a záporvirág, a begónia vagy a mézvirág. Ezek gondozása a nyár folyamán elengedhetetlen ahhoz, hogy valódi színfoltjai legyenek teraszunknak, kertünknek. A hervadt virágok, felnőtt szárak eltávolítása, a tápanyagutánpótlás valamint a gyakori öntözés szinte napi feladat. Ám a látvány és illat mindnért kárpótol majd.
Ebben a hónapban is bőven van teendő a veteményeskertben is: gyomlálni kell már a kikelt zöldségféléket, köztük a répát, a petrezselymet, a hagymát. A tavaszi friss zöldségek helyét takarítsuk ki a szár- és gyökér maradványoktól majd lazítsuk fel és már is kész a következő növénynek. Figyeljünk oda a vetésforgóra. Nem lehet mindig ugyanazt vetni vagy ültetni ugyanabba a parcellába. Már azért sem mert egy bizonyos növény mindig ugyanazt a tápanyagot vonja ki a talajból, ugyanazon betegségekre érzékeny és saját gyökérmaradványai kedvezőtlen hatásúak lehetnek. A fagyosszentek elmultával minden palántát kiültethetünk, fontos azonban figyelni arra, hogy milyen növények kerülnek egymás mellé.
Ismernünk kell az ültetésre szánt zöldségfajták fény-, víz-, tápanyag- és helyigényét. Érdemes figyelembe venni ugyanakkor, hogy vannak növények, amelyek gyorsabban, egészségesebben fejlődnek ha egymás mellé ültetjük őket és vannak, amelyek gátolják egymás fejlődését. A növénytársítás kapcsán több tippet is találunk melyekre érdemes odafigyelni mint például a krumpli mellé ajánlott spenótot, karalábét vagy épp kaprot ültetni. Az uborka jól érzi magát a zeller, a bab, a hagyma, a cékla vagy a saláta mellett. A paradicsompalánták mellé lehet ültetni zellert, petrezselymet, spenótot, hagymát, salátát, babot.
Nem ajánlott egymás mellé ültetni a babot és a borsót, a babot és a hagymát, a borsót és a paradicsomot, a salátát és a petrezselymet, a káposztát és a hagymát, illetve a krumplit és a hagymát.
A növények kártevők elleni védelmében használhatunk gyógy- és fűszernövényeket ilyen például a torma mely jó hatással van a krumplira, a kamilla a káposztára. A fokhagyma jótékony hatással van a gombás betegségek és csigákkal szemben. Ezen tanácsokra odafigyelve szebb és egészségesebb zöldségeket nevelhetünk, érdemes tehát kis figyelmet szentelni erre ültetés előtt.
Horváth Péter falugazdász