×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2020. november 14.

2020.11.14 - 20:32

Támogatások

  • December 31-ig igényelhetik a területileg illetékes Mező­gazdasági Intervenciós És Kifizetési Ügynök­ségnél az alma-, szilva-, cseresznye- valamint meggy-, kajszi­barack- és cseresz­nyeszilva-termesztők a teljesít­ményhez csatolt támogatást. A tá­mogatás azokra érvényes, akik ipari mennyi­ségben termesztenek a felsorolt gyümöl­csökből. A tá­mogatás elnyeréséhez meg­határozták a minimálisan megtermelt éves hektá­ronkénti mennyi­ségeket is. Ez hektá­ronként 5,6 tonna szilvát, 7,8 tonna almát, 4,4 tonna cseresznyét és meggyet, 4,7 tonna kajszi­barackot és cseresz­nye­szilvát jelent. A tavalyi évre a teljesít­ményhez csatolt gyümölcs­termesztési támogatás hektá­ronkénti 268,98 euró volt. Részletek

  • Terményalapú támogatásra pályázhatnak azok akik saját gazda­ságukban előállított termékeket értéke­sítenek valamint a halászok. A törvény 2021. január elsejétől lép érvénybe, a támogatást legtöbb három évig folyósítják. A kép­viselőház által döntő fórumként elfogadott és az államfő által kihirdetett jogszabály értelmében a gazdáknak közvetlenül kell értéke­síteniük, vagy feldolgozó egységeknek kell eladniuk a terményt három éven keresztül. A törvény szerint amennyiben felvá­sár­lónak adják át a termést, akkor legtöbb évi 10 000 euró, ha feldol­gozókhoz juttatják el, akkor kétszer ekkora, 20 000 eurós támogatásra pályázhatnak. A pénzt a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium költség­vetéséből biztosítják. Részletek

  • Október 16-a és november 12-e között a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség 686 214 gazdának utalta az egységes terület­alapú támogatások előlegét, ez a finan­szírozást nyert mező­gazdászok 87 százaléka. Az APIA összesen 1 214 490 566 eurót utal ki.
    Az állat­tenyésztők 76 százaléka kapta meg az előleget, ez abszolút számokban 11 346 farmert jelent. Esetükben a támo­gatásként megítélt összeg országos szinten 36 260 264 euró. Az érin­tettek a támogatás 70 százalékát kapják meg számláikra előlegként. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Döntő házként meg­szavazta a képviselőház azt a törvényt, amelynek értelmében további egy év haladékot kapnak az önkor­mányzatok az úgy­nevezett legeltetési üzem­tervek elkészí­tésére. Ennek lényege, hogy a polgár­mesteri hivata­loknak a megyei mező­gazdasági igazgató­ságokkal együtt­működve össze kell állítaniuk a területi-adminisztratív egység állandó gyepjeinek teljes listáját, az állami, önkor­mányzati és más tulajdonú területek mellett a magán­tulajdonban lévő gyepes területekét is. A talaj­tani vizsgálat mellett a parcella zöldtömeg-termő indexét is meg kell állapítani. Az egy­séges területalapú támogatások tekintetében egy hektár állandó gyep lefedéséhez legalább 0,3 számos­állatot (UVM) kell biztosítani, vagy legalább egyszer le kell kaszálni. 2022. január 1-től csak azokat az állandó gyepeket – legelőket és kaszálókat – lehet majd bérbe, kon­cesszióba adni, melyekre elkészült az üzemterv. A községek, városok, municí­piumok helyi tanácsai, határozat formájában, minden év március 31-ig, kezde­ményezik a rétek koncesszio­nálását/bérbe­adását szolgáló eljárásokat. Részletek

  • A bukaresti kormányon múlik, hogy az erdélyi gazdák mennyi támoga­táshoz jutnak az uniós forrásokból – jelentette ki a Króni­kának adott interjúba Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, miután Brüsszelben nemré­giben meg­szavazták az Európai Unió közös agrár­politikáját. Rámutatott, az Európai Bizottság eredeti beterjesz­téséhez képest a kelet-európai államok számára sok tekintetben kedvező változat született, ez azonban további egyez­tetésekre szorul az Európai Tanáccsal. „Számunkra meg­nyugtató, hogy nem Brüsszelből fogják meg­mondani, Romá­niában a sertés-, a szarvas­marha- vagy a juhágazat élvezzen prioritást, hanem azt helyi szinten dönthetik el. Ez viszont azt jelenti, hogy fel­értéke­lődik a külön­böző térségek mező­gazdasági szakmai szerveze­teinek a lobbiereje. Erdélyben a magyar gazdák érdek­védelmi szerveze­teinek a hangja is fel kell erősödjön.” – hang­súlyozza az EP-képviselő. Részletek

  • Nyílt levélben kéri a kormánytól 35, mező­gazdasági termelőket tömörítő szervezet, a zárt térben működő piacok meg­nyitását. Az aláírók szerint a kormány rendel­kezése elmélyíti a szegénységet és a társadalmi egyen­lőtlen­ségeket. Rámutatnak: az, hogy az árusokat a szabad ég alá kénysze­rítették, járvány­ügyi szem­pontból is elhibázott, a hideg idő miatt ugyanis ez növelni fogja a megbete­gedések számát. A kormány november 9-től rendelte el a zárt térben működő piacok bezárását, arra hivatkozva, hogy így akarják csökkenteni a korona­vírus-fertőzések számát. A járvány kitörése óta ez az egyik leginkább vitatott és kritizált korlátozó intézkedés, többek között azért, mivel nincsenek konkrét bizonyí­tékok, hogy a piacok nagyban hozzá­járultak volna a fertőzések számának folyamatos növeke­déséhez. Részletek

  • November 18-án az érvényben lévő járvány­ügyi szabá­lyokat betartva 100 fő részvé­telével tiltakozást szerveznek a kormány székháza előtt a gazda­szervezetek. A sztrájkról tájékoztató sajtó­közlemény szerint elége­detlenek az elmúlt időszakban meghozott gazdasági intézke­désekkel, amelyek állításuk szerint nem támogatják kellő mértékben a gazdákat, emellett a piac­csarnokok bezárásának negatív hatására is ráirányítanák a figyelmet. A tilta­kozáson részt vevő gazda­szervezetek képviselői szerint az ágazat szereplőinek megsegítése érdekében konkrét intéz­kedésekre van szükség, amelyeket a gazdákkal való konzultációk követően kell meghozni. Részletek

  • Eltökélt célunk, hogy segítsük a hazai termelőket, és megértessük az emberekkel azt, hogy mind­annyian egy hajóban evezünk – jelentette ki Magyar Lóránd újrázni készülő parlamenti képviselő, aki aki miután négy évvel ezelőtt bekerült a bukaresti törvény­hozásba, a hazai termelők és gazdák segítését tekintette az egyik legfon­tosabb feladatának. Rámutatott arra, hogy bár többen nehez­ményezik, hogy a Szatmári Termék védjeggyel ellátott termékek előállítói előnyben vannak, hiszen piaci körül­mények között árulnak, és nem adóznak, de ebben az esetben figyelembe kell venni azt, hogy ezek az emberek a bevéte­leiket visszatérítik a szatmári gazdaságba. Magyar Lóránd szerint ez a leg­fontosabb cél: hogy egymás termékeit fogyasszuk, egymás szolgál­tatásait vegyünk igénybe, a körfor­gásban itthon maradjon a pénz, a mező­gazdász terméke aztán a szatmári asztaloshoz vagy a szoba­mázolóhoz kerüljön. Részletek
ajandekozz-post.png
  • A Szatmári Falu­gazdászok számára különösen fontos a társadalmi felelősség­vállalás. Erre nagyszeruű példa a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program, amelynek során több tonna búzát adomá­nyoztunk a hátrányos helyzetuű csalá­doknak és gyerme­keknek, az őket támogató civil szerve­zeteken keresztül. Szeretnénk hagyományt teremteni a segítség­nyújtásból, a következoő időszakban. Azt szeretnénk elérni, hogy a segítség­nyújtás, adományozás egy természetes folyamattá váljon, hogy az emberek szívesen támogassák egymást- különösen ebben a rendkívüli időszakban. A Máltai Szeretet­szolgálattal partner­ségben több adomány­gyűjtő akciót szervezünk, amelynek lényege, hogy a gazdálkodók a számukra feleslegessé vált terméseket karitatív célra ajánlják fel. Az így begyűlt adomá­nyokat a Szeretet­szolgálat képviselői juttatják el az arra leginkább rászorultak számára.  Az elsoő közös akciónk időpontja november 15-e, a szegények világnapja. Amennyiben adomá­nyozni szeretne, keresse a Máltai Szeretet­szolgálat munka­társát Gyenes Kincsőt a 0741 333 486-os telefon­számon vagy a kerületi falu­gazdászt! Részletek

  • A Nagykároly- és Tasnád-környéki magyar gazdák nagylelkű­ségének hála, a Magyarok Kenyere programban adomá­nyozott nagy mennyiségű búzából 12 tonna lisztet vittek pénteken a Böjte Csaba által vezetett, a dévai Szent Ferenc Alapít­vány által működ­tetett Bihar megyei gyermek­otthonoknak. Részletek itt
Címkék:
#hírlevél
Hírlevél 2024. február 17.
Kutatók megtalálták a módszert, amivel kevesebb víz felhasználásával is lehet paradicsomot termelni. Támogatást kaphatnak a fokhagymatermesztők. Félig tök, félig uborka zöldséget hoztak létre, az új hibrid innovációs díjat ért. Jóváhagyta a kormány a Gazdahitel programot és az öntözőrendszert használó gazdák 2024-es évre szóló támogatását.
Hírlevél 2023. december 23.
Nőtt a romániai bortermelés: 15 százalékkal több készült mint 2022-ben. Érdekes előrejelzést mutatott be az EU mezőgazdasági bizottsága. Jót tesz a szívnek a paradicsom, és már azt is tudni, mikor lesz januárban a budapesti AGROmashEXPO.
Hírlevél 2023. november 16.
Szél- és napenergia termelésére pályázhatnak a gazdaságok. Az Európai únióban egyre több ország tiltja a szintetikus húsok forgalmazását. Alacsony a borgonya iránti kereslet, megváltoztak a vásárlói szokások.
Cookie