Ezért fontos a talaj és a tőzeg fertőtlenítése a zöldségtermesztésben

Nagyon sok kórokozó már a növény fiatal korában jelentős károkat tud tenni a kultúrákban. Ezért fontos szerepet játszik a palánta neveléshez használt kőzeg. Természetesen már a palántanevelés során be kell tartani az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

A palántanevelő tőzegként a 889/2009 EK rendelet I. mellékletében szereplő anyagokat lehet használni, az alkalmazott növényvédelem során (beleértve a csávázást, a beöntözést és esetleges, ködfejlesztést) csak a 889/2009 rendelet II. mellékletében szereplő hatóanyagok felhasználása lehetséges. Sok gazdálkodó a tőzeg előállításához saját vagy megvásárolt portrágyát kerti termőfölddel kever össze, ami sok gombát és kórokozót tartalmazhat, és mindezek a növényeket már fiatal korukban is megtámadhatják. A Phityum debarianum azaz a palántadőlés például igen nagy károkat okozhat gazdaságunkban ha nem figyelünk oda arra, hogy a tőzeg és a vetéshez használt tárcák és pohárkák fertőtlenítve legyenek. A Phityum debarianum eggyakrabban a palántanevelésnél fordul elő, 2-4 lombleveles állapotig fertőz. Kedvezőtlen palántanevelési környezetben, fertőzött talajban.

A betegség leggyakoribb tünetei között említhetjük a szártő és a gyökérszövetek megpuhulását, sötétedését majd elvékonyodását. Ez a palánta eldőlését és elszáradását okozza. Fontos szem előtt tartani, hogy a kórokozókat a talaj vagy a mag hordozza magában.

A kórokozók széles skálája miatt a betegség változatos hőmérsékleti és talajnedvességi körülmények között bármikor felütheti a fejét. A kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyok között a növény növekedése lelassul, és ez kedvez a fertőzés kialakulásának. A betegséget megelőzhetjük egyrészt jó minőségű vetőmagok vásárlásával és fertőzésmentes palántaföld használatával. Védekezési módszerként a beteg növényeket eltávolíthatjuk vagy áttűzdelhetjük őket a fertőzött talajból valamint kedvező feltételeket teremthetünk a növények számára.

A legolcsóbb és legkézenfekvőbb megoldás a talaj és a termőréteg fertőtlenítéséhez a mész, kén és a réz használata, ami az ökológiai gazdálkodásban is megengedett. Ezek jó eredményt mutatnak a fertőtlenítésben mégis káros hatásuk lehet a termőréteg mikrofaunájára nézve.

Ennek következtében léteznek más alternatív megoldások is, amelyek eggyáltalán nem károsítják a talaj mikrofaunáját, ilyenek éldául Trichoderma sp. gombából előállított termékek, amelyeknek megelőző hatása van a Phityum debarianum – Palánta dölés ellen. Ha lehetőség van rá, ajánlott a steril tőzeg + vermikomposzt vagy szárnyas trágya keverékek használata. Léteznek olyan szárnyas trágya keverékek, amelyek már tartalmazzák a gombát. Ha pohárkákban vetjük a növénymagvakat és az előző évből használjuk fel a termőtalajt fontos a pohárkák fertőtlenítése, amely forró vízbe való bemerítéssel is megoldható. Ezek a lehetőségek alkalmazhatók a meglévő kártevők elpusztítására is.

A Ferma Naturala Heritage bio zöldségtermesztéssel foglalkozik fóliasátrakban és szántóföldön, tevékenységükről már egy előző cikkben beszámoltam.

Tavasszal 7000 uborka palánta nyeréséhez vetették el a magvakat, tőzegként steril turbát és vermikomosztot használtak, a magvakat pedig az előző évben felhasznált pohárkákba vetették el. Amikor a palánták már ki voltak kelve, a vetés utáni 16. napon azt tapasztalták, hogy az első pár levelek elkezdtek hervadni. 20 nap elteltével amikor már a palánta elérte a kiültetési korát elkezdtek dőlni. Kuratív megoldáshoz folyamodtak.

A Trichoderma sp. gombát, amelynek használata a biogazdálkodásban megengedett, levéltrágyaként próbálták alkalmazni, de a kezelés nem hatott a megbetegedett palántáknál, csak segitett megállitani a betegség terjedését. A 7000 palántából 4500 palánta maradt meg a kiültetésre, amelyeket 5 fóliasátorba ültettek ki, ezeket az ültetés előtt nem fertőtlenítették.

Az ültetés után még közel 1000 palánta elpusztult, mivel már hordozták a betegséget. A megmaradt növények szépen fejlődtek míg elérték az 5 m-es magasságot, amikor megjelent a Fuzáriumos hervadás és az uborka peronoszpóra, mely utóbbi a fertőtlenítés hiánya miatt alakult ki. A két betegség együttes megjelenése azt eredményezte, hogy amikor a növényeken már megjelent a termés, átlagosan 2 uborka/növény teljes mértékben elpusztította a növényeket.

A második vetéshez csak fertőtlenített turbát illetve vermikomposztot használtak, a Trichoderma sp. gombából előállított terméket a tőzegbe keverték, maj meglocsolták a tőzeget. 14 000 palántát ültettek ki megbetegedés nélkül. A fóliasátrakat ültetés előtt fertőtlenítették, a talajt lepermetezték 50 gr. Champ 77 (a termék használata a biogazdálkodásban megengedett) amelyet 10 liter vízben oldottak fel, a keverék 400 négyzetméter permetezéséhez volt elegendő, ezután pedig a fóliasátor ajtait bezárták és 150 gr. ként gyújtottak meg, amelynek a talajra és a fóliára nézve is fertőtlenítő hatása van A fent említett betegségek ebben az esetben nem jelentek meg a kultúrában .

Erdei Andrea, falugazdász

0746 111 075 / [email protected]