×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Tudásmorzsa

A kukorica főbb kártevői és integrált védekezési lehetőségek

2020.07.26 - 10:36
Bár a kukukorica számít az egyik legszívósabb kultúrnövénynek hazánkban, a termesztése nem egyszerű – számos kártevő pusztítja az elvetett magot, a csíranövényt, a kifejlett leveleket, a virágzatot, a címert, a csövet, de még a szárat is. Mutatjuk, hogyan védekezhet a leggyakoribb kártevők ellen.

Az elvetett magot és csíranövényt a férgek, cserebogárpajorok és a vaddisznó károsítja. A csíranövények főhajtását egyes években a gabonafutrinka lárvája, a fritlégy és a vetésfehérítő bogarak pusztítják. A kukoricaföld alatti részeit a férgek, lótücsök és a pajorok károsítják. A zöld növényi részekkel táplálkozó fajok közül a szár fonálféreg, a marokkói sáska, a fekete tücsök, a gabonakabócák, a gabonafutrinka, a bolhák, a vetésfehérítő bogarak, a barkók, a moly és a légy okozhat eseti kártételt. A 20-40 cm nagyságú kukoricát a vetési bagolylepke lárvái károsíthatják. A kukorica fejlettebb leveleit a gamma-, a káposzta- és a somkoróbagolylepke hernyói rághatják. A levéltetvek ellephetik a leveleket, a címert, a csövet és a szárat is. Címerhányás idején a kukoricamoly hernyója kezdetben a levelet, majd a címert, a szárat, sőt később a kialakuló termést is károsíthatják. Nyár vége felé az idősebb leveken szívogathat a takácsatka. A kukorica virágzatát és termését a levéltetvek károsítják. A pollent, a virágzatot és a bibeszálakat a kukoricabarkó imágói fogyaszthatják. Ha a betakarítás elhúzódik a termést a mezei pocok, a hörcsög, a fácán, a galambok, a vetési varjú és a házi veréb károsítja. Ha hosszú és meleg az ősz a mezei gabonamoly károsítja a csővégén álló kukoricaszemeket.

Zselnicemeggy-levéltetű 

Előfordulása: a gabonaféléken (búza, rozs, árpa, zab), a kukoricán és a cirokféléken.

Kárkép: a gabonafélék alsó és középső levelein alakulnak ki, a kukoricán, a leveleken és a csuhéleveleken figyelhető meg.

Védekezés: a kedvező ökológiai feltételek hatására bekövetkezett egyedszámnövekedés rovarölő szerek alkalmazásával mérsékelhető. 

 

 

 

Zöld kukorica-levéltetű

Előfordulása: kukorica, cirok, köles, gabonafélék, valamint a cukornád.

Kárkép: a levelek fonákján található, de előfordulhat a virágzaton is.  Szúró-szívó szájszervvel jellemezhető, ennek következtében a növény a szúrás helyén klorotikusan elhalványul a kukoricánál. A kukorica bibeszálainak szívogatásával a termésnövekedést akadályozza.

Elterjedése és gazdasági jelentősége: táplálkozásával kárt okozhat az asszimiláták (fotoszintézis termékeinek) elvonásával, a fokozott mézharmattermeléssel és a vírusterjesztéssel.

Védekezés: a levéltetvek ellen hatásos rovarölő szerek alkalmazásával.

 

 

Pattanóbogarak

Előfordulása: úgy tartják a drótféreg minden termesztett növény és gyomnövény földalatti részét károsítja, erre legérzékenyebbek a hosszú tenyészterületű növények (kukorica, cukorrépa, burgonya…).

Kárkép: a károsítás növény illetve gyökértípusonként változik. A csírázó kukoricamag belseje kirágott, a kelés hiányos. A fiatal kukorica és gabonaföld alatti szárrészébe rágva a szövettek pusztulását okozza.  A növény lankad, sárgul, vörösödik, súlyos esetben elpusztul.

 

Elterjedése és gazdasági jelentősége: a legsúlyosabb károkat a tág sor- és tőállású növénykultúrák szenvedik, ami helyenként elérheti a 100%ot.

Védekezés: a virágzó gyomok irtása, sorközök megművelése, rendszeres növényápolás, tarlóhántás, a talaj felső rétegének kiszárítása ajánlható a peték elpusztítására. A drótférgek ellen talajfertőtlenítéssel is védekezhetünk, valamint a vetőmagok csávázása szisztémikus hatóanyag-tartalmú rovarölő szerrel. A kár csökkenhet, ha több szerves trágyát juttatunk ki, vagy a talajt meszezzük és több vetőmaggal is mérsékelhetjük a kárt.

 

Gyakoribb pattanóbogár fajok: 

Sötét pattanóbogár fajok: leggyakoribb és legkártékonyabb. A savanyú ártéri és erdei kötött vagy középkötött talajokat szereti. Fejlődésének időtartama körülbelül 5 év.

Réti pattanóbogár: nedves talajokon, fejlődése 3 év.

Mezei pattanóbogár: az imágó az ernyős virágú gyomnövények virágzatában folytat érési táplálkozást. Fejlődése 4 évig tart.

Vetési pattanóbogár: öntés-és savanyú talajokon károsít. Fejlődése 4 évig tart.

Széles pattanóbogár: a lárvája ez elvetett magot, a növények földalatti részeit fogyasztja, a talajlakó rovarok lárváit pusztítja. Fejlődésének időtartama: 3,5-4,5 év között változik.

Fényes pattanóbogár: időnként ragadozó tevékenységet folytat. A fejlődése 4-5 évet igényel.

Márványos pattanóbogár: kárt okoz a frissen feltört talajokban termesztett növények fogyasztásával, de a tartósan művelt területeken eltűnik.

Szurkos pattanóbogár: a réti és legelői területeken fordul inkább elő, a szántókon ritkábban. Fejlődése 3-4 évig tart.

Sároshátú gyászbogár: az imágó a szikleveles kelő zöldségféléket, a kukoricát, a gabonát, répát, a dohányt, a mákot és a napraforgót is károsítja. A sziklevél alatti szárrészt elrágja, és a növény eltörik, elpusztul. Egyéves fejlődésű, és a száraz klímát kedveli.

Cserebogarak

Egyedfejlődésük általában több évig tart. A talajba lárva vagy imágó formájába jelenek meg. A lárva a talajba mozog, és a gyökeret károsítja. A gyökeret elrágja, a megkárosított növény fonnyad, gyengén fejlődik és kipusztul. Az imágó a növény leveleit rágja össze.

Előfordulása: leginkább az imágók a gyümölcsösökbe okoznak kárt, azzal, hogy megrágják a leveleket.

Védekezés: inszekticides kezelés, évközi talajművelés és talajfertőtlenítő granulátumok alkalmazása.

Erdei cserebogár: nagyon hasonlít a májusi cserebogárhoz, fejlődéséhez 3 év kell.

Kalló cserebogár: az imágó a kukorica leveleit rágja, fejlődése 4 évig tart.

Április cserebogár: a lárva a szántóföldi növények gyökereit kedveli, 3 éves fejlődésű.

Júniusi cserebogár: az imágó kártétele jelentéktelen, 2 éves fejlődésű.

Zöld cserebogár: lárvája jelentős gyökérkártevő, a kukorica leveleit rágja, valamint ez is 2 éves fejlődésű.

Bundásbogár: az imágó pollenevő, a szántóföldi növények virágrészeit megtámadja, azok meddőségét okozza. A lárvakártétele nem jelentős.

 

Kukoricabogár

Előfordulása: fő tápnövénye a kukorica, de fogyaszthatja a lucernát, a napraforgót, és egyes dísznövényeket is. De megtalálható még a tarackbúzába, az árpába, a búzába, a rizsbe és a muhar fajokba is. Az imágó felkeresi még a tökféléket és a disznóparéj virágait is.

Kárképe: A lárvák a gyökereken táplálkoznak. A fiatalabb lárvák a kukorica vékonyabb gyökereit rágják, az idősebbek pedig a támasztó gyökereken károsítanak. Kártétele miatt a növények visszamaradnak fejlődésükbe, erősebb szél hatására pedig elfekszenek vagy akár ki is törhetnek. Az imágó károsítja a leveleket és a címert. A bibekártétel következménye a megtermékenyítés elmaradása, a szemhiányos kukoricacső.

Elterjedése, gazdasági jelentősége: napjainkba már minden kukoricatermesztő körzetébe megtelepedett.

Védekezés: fontos agrotechnikai védekezés lehet az időbeni vetés, pontos időbe történő nitrogéntrágyázás és a sorközök művelése. Fontos még a gyomirtás, a silókukorica időbe betakarítása, a monokultúra megszüntetése. Valamint a vetőmagok inszekticides csávázása és a talajfertőlenítés.

Kukoricabarkó

Előfordulása: kukorica, tavaszi árpa, búza, komócsint, rozsnokot és egyes évekbe a napraforgót is károsítja.

Kárképe: a bogár a fő kártevő, fejlődésbe visszamaradt kukorica veszedelmes károsítója. A csirázó kukoricát tőben elrágja. A kukorica 2-3 leveles állapotában már karéjos rágásnyomok jellemzik.

Elterjedtsége és gazdasági jelentősége: a hajszálgyökereken fejlődő lárváinak kártétele gazdaságilag nem jelentős.

Védekezés: fontos a vetésváltás, valamint az optimális agronómiai környezet biztosítása a fejlődő, kis kukorica növények számára. Inszekticidek vonatkozásában talajfertőtlenítés és állománykezelés is szóba jöhet.

 

Kukoricamoly

Előfordulása: kukorica, komló, kender, cirok, köles, paprika és paradicsom.

Kárképe: a hernyó a csövet és az érőfélben levő szemeket is megrághatja. A károsított csövek a behatolás helyén golyvásüszög és fuzárium gombákkal fertőződhetnek. A berágás helyén a címert a szél gyakran eltörli.

Elterjedése, gazdasági jelentősége: kedvez felszaporodására a monokultúrás termesztési mód. A kukoricamollyal fertőzött növények szemtermése átlagban 36-39%-al csökkenhet.

Védekezés: a sűrű vetés kedvez a gócos fertőzések kialakulásának. A biológiai védekezésben jól használhatók a Bacillus thüringiensis hatóanyagú készítmények, a permetező szereket lárvaéréskor kell kijuttatni.

 

 

 

 

Gyapottok bagolylepke

Előfordulása: kukorica, bab, dísznövények, paradicsom, paprika és sokféle lágyszárú gyomnövény.

Kárképe: a hernyó a kukorica csuhélevelek alatt, a fiatal csöveken lévő, zsenge szemeket rágják.

Elterjedése és gazdasági jelentősége: meleg égövön. Egyre jelentősebb károkat okoz, főként csemegekukoricában, az augusztusi-szeptemberi időszakban.

Védekezés: a betakarításhoz közeli időszakba, csak a rövid élelmezés-egészségügyivárakozási idővel rendelkező inszekticidek használhatók ellene. Fontos, hogy a hernyók a csőbe való behatolásuk előtt találkozzanak a rovarölő szerrel, ehhez pedig a pontos előrejelzés kell.

Hörcsög

Előfordulása: gabona, pillangós és a kertészeti növények, cukorrépa, burgonya és a fűfélék kártevője.

Kárképe: a kukorica buroklevelei alatt a csutkát lecsupaszítja. A megdézsmált növényeken a hörcsög ürölékét és rágcsálékát is megtalálhatjuk.

Elterjedése és gazdasági jelentősége: a sík, középkötött talajú területek jellegzetes kártevője.

Védekezés: kémiai védekezésben füstképző patronok és gázosodó tabletták felhasználása is szóba jöhet, ezeket a kotorékba helyezés után be kell taposni.

 

 

 

Készítette: Bákai Gabriella-Dóra falugazdász

Forrás: Korszerű növényvédelem

 

Kukoricáról és talajjavításról Monospetriben
A kukorica-termesztés kihívásairól, a körültekintő vetőmag-választásról és a környezetbarát talajjavító készítmények használatáról és gazdaságossági szempontjairól szólt Monospetriben az a gazdatalálkozó, amit Huszár Antal, a Partiumi Falugazdász Hálózat térségi képviselője szervezett.
Nem rossz, de a rekordtól messze van a hazai kukoricatermés
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a hazai, 2,57 millió hektáros termőterület 84,9 százalékán befejeződött a kukorica betakarítása. A szaktárca jelentése szerint 12,14 millió tonna kukorica került a silókba. A termés a tavalyinál jobb ugyan, de nem közelíti meg a korábbi rekordokat.
Klímaváltozás: kevesebb kukorica, több búza
Az új éghajlati feltételek egyre több régióban a terméshozamokat a szokásos tartományon kívülre szorítják. Az ember okozta üvegházgáz kibocsátás egyre növeli a hőmérsékleteket, megváltoztatja a csapadék eloszlását, ami hatással van a mezőgazdasági termények növekedésére. A klímaváltozás jeleinek felbukkanása várhatóan már a következő évtizedben megtörténik a világ kulcsfontosságú élelmiszertermelő régióiban.
Cookie