Az elvetett magot és csíranövényt a férgek, cserebogárpajorok és a vaddisznó károsítja. A csíranövények főhajtását egyes években a gabonafutrinka lárvája, a fritlégy és a vetésfehérítő bogarak pusztítják. A kukoricaföld alatti részeit a férgek, lótücsök és a pajorok károsítják. A zöld növényi részekkel táplálkozó fajok közül a szár fonálféreg, a marokkói sáska, a fekete tücsök, a gabonakabócák, a gabonafutrinka, a bolhák, a vetésfehérítő bogarak, a barkók, a moly és a légy okozhat eseti kártételt. A 20-40 cm nagyságú kukoricát a vetési bagolylepke lárvái károsíthatják. A kukorica fejlettebb leveleit a gamma-, a káposzta- és a somkoróbagolylepke hernyói rághatják. A levéltetvek ellephetik a leveleket, a címert, a csövet és a szárat is. Címerhányás idején a kukoricamoly hernyója kezdetben a levelet, majd a címert, a szárat, sőt később a kialakuló termést is károsíthatják. Nyár vége felé az idősebb leveken szívogathat a takácsatka. A kukorica virágzatát és termését a levéltetvek károsítják. A pollent, a virágzatot és a bibeszálakat a kukoricabarkó imágói fogyaszthatják. Ha a betakarítás elhúzódik a termést a mezei pocok, a hörcsög, a fácán, a galambok, a vetési varjú és a házi veréb károsítja. Ha hosszú és meleg az ősz a mezei gabonamoly károsítja a csővégén álló kukoricaszemeket.
Zselnicemeggy-levéltetű
Előfordulása: a gabonaféléken (búza, rozs, árpa, zab), a kukoricán és a cirokféléken.
Kárkép: a gabonafélék alsó és középső levelein alakulnak ki, a kukoricán, a leveleken és a csuhéleveleken figyelhető meg.
Védekezés: a kedvező ökológiai feltételek hatására bekövetkezett egyedszámnövekedés rovarölő szerek alkalmazásával mérsékelhető.
Zöld kukorica-levéltetű
Előfordulása: kukorica, cirok, köles, gabonafélék, valamint a cukornád.
Kárkép: a levelek fonákján található, de előfordulhat a virágzaton is. Szúró-szívó szájszervvel jellemezhető, ennek következtében a növény a szúrás helyén klorotikusan elhalványul a kukoricánál. A kukorica bibeszálainak szívogatásával a termésnövekedést akadályozza.
Elterjedése és gazdasági jelentősége: táplálkozásával kárt okozhat az asszimiláták (fotoszintézis termékeinek) elvonásával, a fokozott mézharmattermeléssel és a vírusterjesztéssel.
Védekezés: a levéltetvek ellen hatásos rovarölő szerek alkalmazásával.
Pattanóbogarak
Előfordulása: úgy tartják a drótféreg minden termesztett növény és gyomnövény földalatti részét károsítja, erre legérzékenyebbek a hosszú tenyészterületű növények (kukorica, cukorrépa, burgonya…).
Kárkép: a károsítás növény illetve gyökértípusonként változik. A csírázó kukoricamag belseje kirágott, a kelés hiányos. A fiatal kukorica és gabonaföld alatti szárrészébe rágva a szövettek pusztulását okozza. A növény lankad, sárgul, vörösödik, súlyos esetben elpusztul.
Elterjedése és gazdasági jelentősége: a legsúlyosabb károkat a tág sor- és tőállású növénykultúrák szenvedik, ami helyenként elérheti a 100%ot.
Védekezés: a virágzó gyomok irtása, sorközök megművelése, rendszeres növényápolás, tarlóhántás, a talaj felső rétegének kiszárítása ajánlható a peték elpusztítására. A drótférgek ellen talajfertőtlenítéssel is védekezhetünk, valamint a vetőmagok csávázása szisztémikus hatóanyag-tartalmú rovarölő szerrel. A kár csökkenhet, ha több szerves trágyát juttatunk ki, vagy a talajt meszezzük és több vetőmaggal is mérsékelhetjük a kárt.
Gyakoribb pattanóbogár fajok:
Sötét pattanóbogár fajok: leggyakoribb és legkártékonyabb. A savanyú ártéri és erdei kötött vagy középkötött talajokat szereti. Fejlődésének időtartama körülbelül 5 év.
Réti pattanóbogár: nedves talajokon, fejlődése 3 év.
Mezei pattanóbogár: az imágó az ernyős virágú gyomnövények virágzatában folytat érési táplálkozást. Fejlődése 4 évig tart.
Vetési pattanóbogár: öntés-és savanyú talajokon károsít. Fejlődése 4 évig tart.
Széles pattanóbogár: a lárvája ez elvetett magot, a növények földalatti részeit fogyasztja, a talajlakó rovarok lárváit pusztítja. Fejlődésének időtartama: 3,5-4,5 év között változik.
Fényes pattanóbogár: időnként ragadozó tevékenységet folytat. A fejlődése 4-5 évet igényel.
Márványos pattanóbogár: kárt okoz a frissen feltört talajokban termesztett növények fogyasztásával, de a tartósan művelt területeken eltűnik.
Szurkos pattanóbogár: a réti és legelői területeken fordul inkább elő, a szántókon ritkábban. Fejlődése 3-4 évig tart.
Sároshátú gyászbogár: az imágó a szikleveles kelő zöldségféléket, a kukoricát, a gabonát, répát, a dohányt, a mákot és a napraforgót is károsítja. A sziklevél alatti szárrészt elrágja, és a növény eltörik, elpusztul. Egyéves fejlődésű, és a száraz klímát kedveli.
Cserebogarak
Egyedfejlődésük általában több évig tart. A talajba lárva vagy imágó formájába jelenek meg. A lárva a talajba mozog, és a gyökeret károsítja. A gyökeret elrágja, a megkárosított növény fonnyad, gyengén fejlődik és kipusztul. Az imágó a növény leveleit rágja össze.
Előfordulása: leginkább az imágók a gyümölcsösökbe okoznak kárt, azzal, hogy megrágják a leveleket.
Védekezés: inszekticides kezelés, évközi talajművelés és talajfertőtlenítő granulátumok alkalmazása.
Erdei cserebogár: nagyon hasonlít a májusi cserebogárhoz, fejlődéséhez 3 év kell.
Kalló cserebogár: az imágó a kukorica leveleit rágja, fejlődése 4 évig tart.
Április cserebogár: a lárva a szántóföldi növények gyökereit kedveli, 3 éves fejlődésű.
Júniusi cserebogár: az imágó kártétele jelentéktelen, 2 éves fejlődésű.
Zöld cserebogár: lárvája jelentős gyökérkártevő, a kukorica leveleit rágja, valamint ez is 2 éves fejlődésű.
Bundásbogár: az imágó pollenevő, a szántóföldi növények virágrészeit megtámadja, azok meddőségét okozza. A lárvakártétele nem jelentős.
Kukoricabogár
Előfordulása: fő tápnövénye a kukorica, de fogyaszthatja a lucernát, a napraforgót, és egyes dísznövényeket is. De megtalálható még a tarackbúzába, az árpába, a búzába, a rizsbe és a muhar fajokba is. Az imágó felkeresi még a tökféléket és a disznóparéj virágait is.
Kárképe: A lárvák a gyökereken táplálkoznak. A fiatalabb lárvák a kukorica vékonyabb gyökereit rágják, az idősebbek pedig a támasztó gyökereken károsítanak. Kártétele miatt a növények visszamaradnak fejlődésükbe, erősebb szél hatására pedig elfekszenek vagy akár ki is törhetnek. Az imágó károsítja a leveleket és a címert. A bibekártétel következménye a megtermékenyítés elmaradása, a szemhiányos kukoricacső.
Elterjedése, gazdasági jelentősége: napjainkba már minden kukoricatermesztő körzetébe megtelepedett.
Védekezés: fontos agrotechnikai védekezés lehet az időbeni vetés, pontos időbe történő nitrogéntrágyázás és a sorközök művelése. Fontos még a gyomirtás, a silókukorica időbe betakarítása, a monokultúra megszüntetése. Valamint a vetőmagok inszekticides csávázása és a talajfertőlenítés.
Kukoricabarkó
Előfordulása: kukorica, tavaszi árpa, búza, komócsint, rozsnokot és egyes évekbe a napraforgót is károsítja.
Kárképe: a bogár a fő kártevő, fejlődésbe visszamaradt kukorica veszedelmes károsítója. A csirázó kukoricát tőben elrágja. A kukorica 2-3 leveles állapotában már karéjos rágásnyomok jellemzik.
Elterjedtsége és gazdasági jelentősége: a hajszálgyökereken fejlődő lárváinak kártétele gazdaságilag nem jelentős.
Védekezés: fontos a vetésváltás, valamint az optimális agronómiai környezet biztosítása a fejlődő, kis kukorica növények számára. Inszekticidek vonatkozásában talajfertőtlenítés és állománykezelés is szóba jöhet.
Kukoricamoly
Előfordulása: kukorica, komló, kender, cirok, köles, paprika és paradicsom.
Kárképe: a hernyó a csövet és az érőfélben levő szemeket is megrághatja. A károsított csövek a behatolás helyén golyvásüszög és fuzárium gombákkal fertőződhetnek. A berágás helyén a címert a szél gyakran eltörli.
Elterjedése, gazdasági jelentősége: kedvez felszaporodására a monokultúrás termesztési mód. A kukoricamollyal fertőzött növények szemtermése átlagban 36-39%-al csökkenhet.
Védekezés: a sűrű vetés kedvez a gócos fertőzések kialakulásának. A biológiai védekezésben jól használhatók a Bacillus thüringiensis hatóanyagú készítmények, a permetező szereket lárvaéréskor kell kijuttatni.
Gyapottok bagolylepke
Előfordulása: kukorica, bab, dísznövények, paradicsom, paprika és sokféle lágyszárú gyomnövény.
Kárképe: a hernyó a kukorica csuhélevelek alatt, a fiatal csöveken lévő, zsenge szemeket rágják.
Elterjedése és gazdasági jelentősége: meleg égövön. Egyre jelentősebb károkat okoz, főként csemegekukoricában, az augusztusi-szeptemberi időszakban.
Védekezés: a betakarításhoz közeli időszakba, csak a rövid élelmezés-egészségügyivárakozási idővel rendelkező inszekticidek használhatók ellene. Fontos, hogy a hernyók a csőbe való behatolásuk előtt találkozzanak a rovarölő szerrel, ehhez pedig a pontos előrejelzés kell.
Hörcsög
Előfordulása: gabona, pillangós és a kertészeti növények, cukorrépa, burgonya és a fűfélék kártevője.
Kárképe: a kukorica buroklevelei alatt a csutkát lecsupaszítja. A megdézsmált növényeken a hörcsög ürölékét és rágcsálékát is megtalálhatjuk.
Elterjedése és gazdasági jelentősége: a sík, középkötött talajú területek jellegzetes kártevője.
Védekezés: kémiai védekezésben füstképző patronok és gázosodó tabletták felhasználása is szóba jöhet, ezeket a kotorékba helyezés után be kell taposni.
Készítette: Bákai Gabriella-Dóra falugazdász
Forrás: Korszerű növényvédelem